„Emlékezz arra, hogy az Úr ad neked erőt a gazdagság megszerzésére.” (5Mózes 8:18 TLB)
Bízhat rád Isten pénzt? Van hozzá bátorságod, hogy nyilvánosan mondj neki köszönetet azért, amit neked adott? Észrevetted már, hogy néhányan, akik dicsőítettük Istent, amikor nagyon kevesünk volt, hirtelen az imázsunkra kezdünk koncentrálni, amikor jóra fordul a sorunk? Istent hívjuk, amikor bajban vagyunk, de amikor újra lábra állunk, felhagyunk azzal, hogy az áldásokat számoljuk, és elkezdjük a pénzünket számolni. Mi történik? Annyira önelégültek leszünk, hogy vonakodunk megemlíteni Jézus nevét, amikor az áldásainkról beszélünk! Izráel pénzügyi amnéziájában nem volt semmi új; ez mindig bekövetkezik, ha elkezdesz abban hinni, hogy „az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot” (5Mózes 8:17). Soha ne vakítson el annyira a siker, hogy elfeledkezz mindannak a forrásáról, amit birtokolsz, és soha ne feledkezz bele annyira az áldásokba, hogy elmulaszd elismerni Azt, aki megáldott. Isten azt mondta az izráelitáknak: „Ha jómódúvá leszel… szép házakat építesz… lesz sok ezüstöd és aranyad… akkor föl ne fuvalkodjék a szíved, és ne feledkezz el az Úrról, aki kihozott téged… a rabszolgaságból!” (5Mózes 8:12-14) Isten nem ítéli el a sikert, Ő az elbizakodottságot ítéli el! Ha nagyon kevesed volt, és hirtelen bejutsz az „Ígéret Földjére”, könnyű elfeledkezni arról, hogy honnan jöttél. Egy kevés ínyenc étel, egy márkás öltöny és egy ház a „jó környéken” elfeledtetheti veled a tegnapi használt ruhát! Istennek folyamatosan emlékeztetnie kellett népét arra, hogy ne feledkezzenek el irántuk való jóságáról. És ugyanez vonatkozik ránk is. „Emlékezz arra, hogy az Úr ad neked erőt a gazdagság megszerzésére… és ahogy elveszített más népeket a múltban, …Ez lesz a te sorsod is… ha nem engedelmeskedsz Istennek.” (5Mózes 8:18-20 TLB) Összegzésül – nincs semmid, amit ne Isten adott volna neked!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése