péntek, október 30, 2009

Nekem fáj

Uram, nekem fáj a lét.
Fáj a hangos nevetés.
Fáj a csendes álom,
Fáj a néma szenvedés.

Vágyom elszakadni minden múlandótól,
Mint ahogy elválik ágtól a levél.
Csak az maradjon meg nekem,
Ami Tőled jött, s szívemben él.

Annyit kérek Tőles Istenem,
Hogy a lét számomra öröm legyen s ne fájdalom,
Hogy hangos nevetésem ne puszta legyen,
Hanem virágos szivárvány-orom.

Álmaim ne riadást,
Hanem csendes békét adjanak.
Néma szenvedésem nyomán
Szemeimből értékes könnyek fakadjanak.

(2002. okt. 7.)

Nincsenek megjegyzések: